Az elmúlt évben új növényekkel gazdagodott a martonvásári, ökotermesztésre ajánlott fajtaválaszték. A hazai biotermesztésben eddig is sikeres őszi búza és tönköly fajták mellé napjainkra új, alternatív, pelyvás gabonaféléket is tudunk ajánlani az érdeklődőknek. A GAK Alakor_5 pályázat keretében elkezdett organikus (ökológiai) gabonanemesítési program lehetőséget biztosított számunkra az alternatív gabonák intenzív kutatására, melynek eredményeként egy alakor és egy tönke fajtánk kapott állami minősítést 2008-ban.
Az alakor (Triticum monococcum ssp. monococcum) a diploid búzák körébe tartozó, egyik legrégebben hasznosított gabonafélénk. Termesztése több mint 10 000 évvel ezelőtt kezdődött, és a történelem során számos kor uralkodó gabonaféléje volt. Hazánkban a XIX. század végéig vetették, majd fokozatosan kiszorult a termesztésből. A piaci érdeklődést e faj iránt az ökológiai gazdálkodás terjedése és az elmúlt évek egészséges táplálékok utáni növekvő igénye keltette fel, mivel kis ráfordítással is nagy értékű élelmiszer állítható elő belőle. Az Mv Alkor néven minősített martonvásári alakor fajta a marginális ökogazdálkodás ígéretes fajtája lehet. Termőképessége jó, a legtöbb gabonabetegséggel szemben ellenálló. Magas növésű, ezért tápanyagban gazdag területeken hajlamos a megdőlésre. Beltartalmi tulajdonságai kiválóak. Szorosan pelyvába zárt szemtermése nagyon puha, nagy fehérjetartalommal (17-18%), kiemelkedő nedvessikér-tartalommal (40% felett) rendelkezik, igaz ez a sikér igen lágy. Zsíroldható antioxidáns és lutein (pro A-vitamin) bősége funkcionális élelmiszerek előállítására kiválóan alkalmassá teszi.
A tönke (Triticum turgidum ssp. dicoccoides) a tetraploid búzák körébe tartozó pelyvás gabonaféle, a durum búza rokona. Termesztése az alakorhoz hasonlóan még a neolitikumban megkezdődött, és olyan nagy birodalmak legfontosabb gabonaféléje volt, mint az ókori Egyiptom. Termesztése a mediterrán térségben és Észak-Afrikában napjainkig fennmaradt, számos népcsoport speciális ételeinek alapanyagaként. Hazai elterjedtsége mindig is szórványos volt, a Kárpát-medencében döntően a hegyvidéki területeken termesztették. Igénytelen gabonaféle, gyakorlatilag „rozs-földeken" is sikerrel vethető. Az Mv Hegyes néven minősített őszi tönke kiváló télállóságú, közepes termőképességű. A legtöbb búzabetegséggel szemben ellenálló, jól bokrosodó, de igen magas fajta. Kalásza igen dekoratív, teljes érésben fekete színű. A talaj nitrogén tartalmára érzékeny, N-ben gazdag talajokon megdőlésre hajlamos. Pelyvás fajta, szemtermése igen kemény. Fehérjetartalma nagy, a durum búzához hasonlóan kiváló tészta alapanyag.
Mindkét fajta elsősorban ökológiai termesztésre és biotermék előállításra ajánlott, mivel a gyomirtó szerekre nagymértékben érzékenyek. Fémzárolt vetőmagja korlátozott mennyiségben és kizárólag ökológiai minősítéssel rendelhető.
Martonvásár 2009/2 (XXI. évf. 2. sz.)